Commons:Szerzői jogi szabályok területenként

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory and the translation is 92% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory and have to be approved by a translation administrator.
Outdated translations are marked like this.

Shortcut: COM:CRT

Other languages:
Ez a lap dióhéjban: Copyright laws differ by country, and Commons images involve multiple jurisdictions. Factors like duration, government works, and material eligibility vary. The Berne Convention and EU directives set standards, but countries have flexibility. Determining copyright status requires considering all laws and using the most restrictive combination. Different rules apply to known authors, anonymous works, and derivatives. Consolidated lists of copyright rules are available.
Szerzői jogi szabályok
A védelmi idő világtérképe
A védelmi idő világtérképe
A védelmi idő világtérképe

A szerzői jogi szabályok országról országra változnak. A Commonsra felküldött képek két vagy több ország szabályozása alá is eshetnek (kivéve, ha az Egyesült Államokból lettek feltöltve). A különböző jogszabályok főleg a következő pontokban különböznek:

  • A szerzői jog időtartama. A legtöbb országban a védelem az eredeti szerző halála után 50 vagy 70 évvel jár le. A nemrégiben nyilvánosságra hozott régi anyagokra külön szabályok vonatkozhatnak.
  • A kormányzati alkotások jogállása. A legtöbb (de nem mindegyik) országban a kormányzat által közzétett hivatalos dokumentumok közkincsnek számítanak.
  • A szerzői jogi védelemre jogosult alkotások köre. Egyes országokban a művészeti alkotásokról (épületek, szobrok, ruházat stb.) készült fényképek csak a fotó tárgyát képező alkotás eredeti készítőjének engedélyével használhatóak fel.

A világ szinte minden országa aláírta az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményt.[1] Az egyezmény értelmében az országok betartatják más országok szerzői jogait bizonyos szabályok szerint.

Az egyes országok és területek összes részlete elérhető közvetlenül a jobb oldali infoboxból.

Nemzetközi jog

Berni Egyezmény

A világ szinte minden országa aláírta az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni Egyezményt. A megállapodás szabályai értelmében mindig figyelembe kell venni a forrásország törvényeit is.

A legfontosabb a hetes cikkely, amely a jogvédelmi időket határozza meg; eszerint a minimum idő az alkotó halálától számított 50 év (kivételek előfordulhatnak), azonban bármely ország megállapíthat ennél hosszabb időket is.

Az időszakokról minden esetben az adott ország törvényei határozzák meg; de ha erről az ország máshogy nem rendelkezik, akkor az időszak nem haladhatja meg a forrásországban megállapított időt.

Habár számos, az Egyezményt aláíró ország alkalmazza a hetes cikkely rövidebb időtartamait, az USA-ban ilyen kitétel nincs; például ha az USA területén kívül publikált mű a forrásországban már nem jogvédett, a 17 U.S.C. 104A(a)(1)(B) szerint az Államokban továbbra is védett lehet. Ez a szabály a forráshelyen 1996. január 1-jén még jogvédett alkotásokat érintheti, azaz a származási helyen közkincsnek számító mű az USA-ban továbbra is jogvédett lehet; további információkért látogass el az angol Wikipédia ezen lapjára, ahol megtalálod a vonatkozó dátumokat.

Európai uniós jog

Az Európai Unió jogharmonizációs direktívákat adott ki (lásd a vonatkozó Wikipédia-oldalt), azonban ezek a törvényektől ellentétben nem alkalmazhatóak egységesen, azokat minden országnak a saját törvényeivel összhangban kell bevezetni, amely egyes esetekben sokára történhet meg. Ez a helyzet például a szerzői jogi kivételek (a „fair use” megfelelője) esetében, amelyek bizonyos határok között eltérhetnek.

The important Directive on Copyright in the Digital Single Market has been adopted and came into force on 7 June 2019. It is intended to ensure "a well-functioning marketplace for copyright".[2] It extends existing European Union copyright law and is a component of the EU's Digital Single Market project.[3]

A mi szempontunkból a legfontosabb a szerzői jogot harmonizáló direktíva, amely az időtartamot a szerző halálát követő 70. évben határozza meg (több szerzőnél az utoljára elhunyt alkotó halála; gyűjteményeknél, valamint ismeretlen és álnevet használó szerzőnél a közzététel dátuma számít).

A direktíva nem rövidíti le a már érvényben lévő időtartamokat.

A kivételeket a 2001-es EUCD ötös cikkelye fogalmazza meg;[4] azonban ezek közül csak az egyik kötelező, amely a gyorsítótárakkal kapcsolatban fogalmaz meg aggályokat. A többi kivétel csak opcionális, így az országok szabadon adoptálhatják és szabhatják testre azokat, így hibás feltételezés az, ami szerint az egyik EU tagállamban érvényes, az a másikban is. Minden ország maga dönthet a panorámaszabadságról, valamint az „egyszerű” fotók helyzetéről.

Az esetekkel kapcsolatban végül esetjogi és jogtudományi szempontokat is figyelembe kell venni, mivel ezek a törvényben nem szereplő korlátozásokat eredményezhetnek, így az egyes országok szabályai a törvényekben olvashatóakkal ellentétesek is lehetnek.

Országspecifikus jogszabályok

A szerzői jogi szabályok országról országra változnak. A Commonsra felküldött képek két vagy több ország szabályozása alá is eshetnek (kivéve, ha az Egyesült Államokból lettek feltöltve). A különböző jogszabályok főleg a következő pontokban különböznek:

  • A szerzői jog időtartama. A legtöbb országban a védelem az eredeti szerző halála után 70 évvel (p.m.a.) jár le; a háborúk ezt gyakran meghosszabbítják, mivel ekkor a szabályokat nem tudták betartatni.
  • A kormányzati alkotások jogállása. A legtöbb (de nem mindegyik) országban a kormányzat által közzétett hivatalos dokumentumok közkincsnek számítanak.
  • A szerzői jogi védelemre jogosult alkotások köre. Egyes országokban a művészeti alkotásokról (épületek, szobrok, ruházat stb.) készült fényképek csak a fotó tárgyát képező alkotás eredeti készítőjének engedélyével használhatóak fel.

A nemzetközi szerzői jog alkalmazásának legbiztosabb módja a releváns területek szabályainak figyelembe vétele, és a legszigorúbb törvények alkalmazása annak eldöntésére, hogy az adott alkotás jogvédett-e vagy sem. A figyelembe veendő területek:

  • Az alkotás létrehozásának helye
  • A feltöltés helye
  • Az eredeti fájlt tároló webszerver fizikai lokációja
  • Az Egyesült Államok.

Egy alkotás csak akkor tölthető fel a Commonsra, ha az összes vonatkozó területen közkincs, vagy szabad licenc alatt terjeszthető.

Ha egy festményt Franciaországban publikáltak, akkor az amerikai szerzői jogot kell alkalmazni, mivel a Commons szerverei az USA-ban vannak, továbbá a te országod és az alkotást tároló webszerver helyének szabályait is figyelembe kell venni. Ha a francia festményt egy az Egyesült Királyságban élő személy tölti fel, akkor három ország (Franciaország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok) törvényeit kell alkalmazni. Ahhoz, hogy az alkotás az USA-ban közkincs legyen, 1929 előtt kellett közzétenni; a brit törvények szerint az alkotó halála óta legalább 70 évnek kellett eltelnie; a francia jog szerint ha a szerző Franciaország szolgálata közben hunyt el (Mort pour la France), akkor a jogvédelem a halálától számított 100 évig áll fenn. Az említett esetben a festmény képe csak akkor küldhető fel a Commonsra, ha a legszigorúbb (esetünkben a francia és amerikai) szabályok szerint lejárt is a védelme.

Szerzőség

  • A szabályok az ismert és ismeretlen vagy álnéven dolgozó alkotók esetében a legtöbbször eltérnek; utóbbiak esetében ha a szerző ismertté válik, általában az ismert alkotójú szabályok lesznek érvényben.
  • A szabályok eltérhetnek a gyűjtemények, valamint a céges és kormányzati művek esetében.
  • Vedd figyelembe, hogy az alkotó halálát alapul vevő szabályok alapértelmezésben feltételezik, hogy a művet nyilvánosságra hozták, és gyakran feltételül szabják, hogy ez a szerző életében történjen meg. A nem publikált, vagy posztumusz közzétett alkotások más elbírálás alá eshetnek.

Lásd még: Commons:Anonymous works.

Származékos művek

Fő lap: Commons:Derivative works.

Számos alkotás más munka származékos műveként jön létre; ha az eredeti alkotás nem közkincs, akkor az ilyen létrehozás jogsértésnek minősülhet. Az esetleges kivételek országtól, felhasználási céltól és más körülményektől is függnek.

V • T • E Szerzői jogi szabályok területenként
Az ENSZ földrajzi alrégiói
Az ENSZ földrajzi alrégiói
Afrika
Amerika
Ázsia
Európa
Ausztrália és Óceánia
Egyéb

Konszolidált listák

A jobboldali táblázatban az ENSZ-geosémában meghatározott alrégiók országai szerzői jogi szabályozásának konszolidált listája látható.

Az összes ország betűrendben való megtekintéséhez lásd:

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R Sa-Sl So-Sy T U V W X Y Z

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Berne Convention for the Protection of Literary and Artistic Works. WIPO. Retrieved on 2019-04-09.
  2. ↑ European Commission (14 September 2016). Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on copyright in the Digital Single Market. Archived from the original on 23 June 2018. Retrieved on 22 June 2018.
  3. ↑ European Commission (28 August 2015). The EU copyright legislation. Archived from the original on 5 July 2018. Retrieved on 4 July 2018.
  4. ↑ Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society. Official Journal L 167 10-19 (22 June 2001). Retrieved on 2019-04-09.
Retrieved from "https://commons.wikimedia.org/w/index.php?title=Commons:Copyright_rules_by_territory/hu&oldid=813683718"